Idézet a 2005. évi nagy, skandináviaátszelő túrából.

..."ezek után átviharzunk a Vica Hotelbe, ahol annak tulajdonosával, Knut Rydningennel találkozunk. Korábban kiderül, hogy Knut a szellemi atyja volt az „Arktisk Meny” nevű mozgalomnak, ami a Lucullus-hoz hasonló, és a helyi értékek megóvásának a letéteményese. Az egész mozgalom lényege, hogy az ahhoz csatlakozó szállodák, vendéglátóhelyek mindennél előbbre valónak tartják az étlapjukon a helyi alapanyagokból készült ételeket (halak, rákok, rénszarvasok, bogyók, italok, stb.), mint a külföldi és nemzetközi ételeket. A mozgalom a minőség szerves védjegye is, hiszen ha ilyen ételeket eszünk, biztosak lehetünk benne, hogy jó minőségű friss és természetes alapanyagokból készült ételeket kapunk. Ennek a filozófiának a szellemiségében gyorsan megeszem egy rénszarvas szívet, amivel a legenda szerint gyakorlatilag eggyé válok a sámi ősi rénszarvasistennel. (Most már bátran elmondhatom, hogy két szív lakik bennem). Az ételnek egyébként húsíze van, ami némileg a zúzúra hajaz, de hiba lenne ezt bármihez is hasonlítani. Eredeti, erős és fűszeres felhangok dominálnak, a sarkköri bogyókeverék, amit a kiömlött pohárban reprezentálnak, próbálja ugyan felülmúlni azokat a pikáns savanyúságával, azonban erre csak a fűszeres erdei gombák képesek, amelyek a rénszarvas szíve alatt helyezkedek el, amolyan ágyként. A szív elveszi a norvég bálna-steak kissé halízét (amelyet a cukros-tejszínes mártás sem képes), hogy méltóképp előkészítse a terepet az igazi ínyencfogásnak számító, nagyon bonyolult eljárással készülő sámi rénszarvas-filének. (A nyersanyagot besózzák, majd felakasztják a sámi kunyhóban száradni. Másnap felfüstölik olyan módszerrel, amit csak a sámik ismernek, végül kiszárítják a húst. Így kerül az étterembe, ahol kisütik, barnamártást adnak hozzá, spárgával és kelbimbóval ízesítik, végül alkoholban átitatott körtébe pakolt áfonya-mocsári hamvas szeder kombinációt adnak hozzá. Friss, petrezselymes burgonyával tálalják. Az ételt Mack nevű norvég sörrel kísérjük el, majd egy életvidám pillantást vetünk az ablakban lógó Nissá-ra, aki tulajdonképpen nem más, mint a norvég télapó és a manók megtestesítője egy személyben, aki az istállóban „lakik” karácsonykor, hogy megvédje az állatokat. Ezt az emberek azzal hálálják meg, hogy zabkásás tálat helyeznek neki az istálló elé.